Ezúttal egy kieső helyen tanyázó csapat otthonába látogattunk, így egy könnyebb meccs elé nézhettünk, bár az elmúlt évben nem sikerült itt három pontot szereznünk. A találkozót 3-ra beszéltük meg, majd nem sokkal később vonattal neki is vágtunk a „hatalmas” túrának. Ezúttal egy kis buszozás választottunk, ami közvetlen a pálya mellett rakott le minket. El is foglaltuk a helyünket a lelátón és máris kezdetét vette a mérkőzés. Az első 10 percben csak néha-néha szurkolgattunk, de miután megérkeztek még négyen a sorainkba, már többször hallattuk a hangunkat. Az első félidőről sok jót nem tudok írni, mert leginkább csak mezőnyjáték folyt, leszámítva egy szabadrúgásból elért kapufát. A folytatásban sem változott sokat a játék képe, semmi helyzet, de szerencsére negyedórával a vége előtt sikerült betalálni, így megszereztük a győzelmet. A meccs végén egy helyi rendező jött egy hazai szimpatizánssal, hogy rendet tegyenek közöttünk (nem mintha bármiféle okuk is lett volna rá) azonban ez inkább fordítva sült el, mert igen csak vesztesként hagyták el a terepet. Eközben véget is ért a mérkőzés, ahonnan a játékosaink is a segítségünkre siettek, több érd szurkolóval egyetemben, de erre már nem volt szükség, azonban köszönjük szépen, hogy kiálltak mellettünk! A közös pacsizás után indultunk is a vonathoz, amit még pont elcsíptünk, így hamar Érdre is értünk.